Kis emlékeztető magamnak
Nem baj, ha néha nehéz. Nem baj, ha néha elegem van mindenből. Nem baj, ha olykor rossz a kedvem és nem vagyok a legjobb formában. Mindezek mellett lehetek hálás, pozitív.
Nem baj, ha másképp gondolok valamit, mint 2 nappal vagy akár csak 2 perccel korábban. Nyitottság és rugalmasság mellett is lehet stabil értékrendem.
Sokan sokfélék
Nem baj, ha éppen most valaki itthon képzeli el az jövőjét és elégedett, de az sem baj, ha külföldre vágyik és máshol akar új életet kezdeni. Ettől még lehetünk hazaszerető emberek.
Nem baj, ha valaki úgy véli a gyermeke számára megfelelő az állami oktatás, és az sem baj, ha magán intézményt választ. A „jó szülőség” nem ezen a ponton dől el.
Nem baj, ha nem úgy látjuk a világot, ahogyan a szűkebb vagy tágabb környezetünk és természetesen az sem baj, ha osztjuk egymás véleményét. Nem ezek határozzák meg, hogy valójában kik vagyunk.
„A lelki béke abból származik, ha megértjük és elfogadjuk, hogy kevesen látják pont olyannak a világot, mint amilyennek mi.”
– Andrew Matthews
Őszinteség, önelfogadás, fejlődés
Számtalan gondolattal folytathatnám a sort, de a lényeg ugyanaz. Nem baj, ha eltérünk a többségtől és az sem baj, ha közéjük tartozunk. Ami viszont fontos (még akkor is, ha közhelyes), hogy tanuljuk meg őszintén szeretni, elfogadni és vállalni önmagunkat, merjünk őszinték lenni (elsősorban magunkhoz), valamint találjuk meg a belső békénket. Mindezt úgy, hogy közben ne ártsunk. Nem könnyű, de nem is lehetetlen.
Fejlődni, tanulni és változtatni sosem késő. Ezt nem szabad elfelejtenem!
